Szarvas Marianna

1996-ban költöztünk Budafokra. 1997-ben a helyi újságban olvastam, hogy a Vojnovich-Huszár Villában Eperjes Károly előadó estje lesz. Azt sem tudtuk, hogy hol van villa a XXII. kerületben. Nosza, nézzük meg Szamócát és a villát. Szenzációs estünk volt. Azóta törzsvendégek vagyunk.

Akkor még a Fodrok Bt. szervezte, működtette az esteket. Már nem emlékszem erre az időpontra, de amikor megalakult a Kulturális Közhasznú Egyesület, Tamás kérdezte lennék-e tag? Én semmiben nem tudok segíteni (könyvelés, pályázatírás, honlapszerkesztés, stb.) csak “terelem” a családomat, barátainkat, ismerőseinket, és élvezem az estéket.

Rabul ejtett a miliő, családias hangulat és a BÉKE. Itt nem kell az értékekről beszélni, helyben, helyén van az érték.

Színvonalas irodalmi esték, koncertek. Emlékszem, egy alkalommal Hegedűs Endre zongorajátékával könnyeket csalt a szemembe, amikor észrevettem, hogy mások is szipognak. Akkor angyal repült át a termen, sikerült “felemelni a szívünket”.

 Nyáron a gyönyörű kertben, mint egy parkban hallgathatjuk a zenei estéket madárcsicsergéssel kísérve. Na, és a közönség: sok barátságos, jó ember. Vidám a hangulat.

Számos ismeretség, barátság született. Ligeti Zsuzsának köszönhetem a segítségét, tanácsát, hogy úgy juthattunk el Erdélybe, ahogy vágytam, családokhoz.

 Julika szenzációs szendvicsei, Erika finom süteményei mind bónusz. Egyébként is szinte családtagnak érzem magam.

Eszter csöppnyi lányból a szemünk előtt nőtt fel “bombázóvá”. A testvér, Kristóf érkezéséért is sokat imádkoztam. A család azóta is benne van minden nap az imáimban.

 Szóval, jó itt lennünk. Szép helyen, jó emberekkel. Ezt hívják BOLDOGSÁGNAK.

 Öleléssel: Szarvas Marianna

Apropó, védőnő vagyok, 2014-től végleg nyugdíjas.